Cetina - felső szakasz (Nova Selatól Blato na Cetiniig)
Ezúttal a horvátországi Cetináról jelentkezem. Május vége van, az igazi szezon még nem kezdődött el, ilyenkor szeretek szép folyókat látogatni, mert kevés az ember... Ma Cetina felső szakaszára esett a választás, ami egy könnyű vadvíz. Szerencsére picit kutakodtam az interneten és találtam egy épkézláb, nagyjából használható folyóleírást németül, ami segített eldönteni, hogy melyik szakaszra menjek...
Beszállás a híd alatt, lépcsős, kultúrált, kényelmes...
Nagyon klassz látvány volt a folyó első perctől...
Egyedül szálltam vízre és túl sok információm nem volt erről a szakaszról, csak annyit tudtam, hogy alapvetően egyes és kettes fokozatú vadvíz és maximum egy helyen lehet hármas/négyes helyszín.
A beszálló ponton nem volt térerő, így arra készültem, hogy később sem lesz... de szerencsére ez nem így lett, szinte végig volt térerő, ami megnyugtató a kapcsolattartás végett. A K2-t hoztam magammal, úgy voltam vele, hogy egy kalanddal több lesz: magányos természetjárás, izgalmas felfedezés.
A nyugodtabb etapokon... természet tisztán :-)
Vállaltam az ebből fakadó kockázatot és élveztem az előnyeit: nincs alkalmazkodás, saját tempóban haladok, maximálisan jelen tudok lenni.
Vesztegessünk pár szót a folyóról! A Cetina a Dinara-hegységben ered és a forrását gyakran a föld szemének is hívják. Egy gyönyörű karsztforrás. A folyó 102 km hosszan kanyarog, amíg Omisnál beletorkollik az Adriába.
Változatos, de egy valami állandó: gyönyörűűűű :-)
Gyönyörű, smaragdzöld színével és tisztaságával szépen beleillik a kedvenc horvátországi karsztfolyóink sorozatába
A folyó ezen felső szakasza technikailag a legkönnyebb, a rövid, kb. 6,5 km-es középső szakasz 2-3 fokozatú, de van két 4-es helyszín is, az alsó szakasz pedig a klasszikus raftos rész, ahová jellemzően a turistákat is viszik. Mi is jártunk ott 2016-ban szervezett rafting túrán. Klassz etap az is. Legközelebb azt is megnézem.
Azt nem lehet állítani, hogy unalmas ez a 11-12 kilométeres etap. Még a mai relatív alacsony vízállásnál is élvezetes itt lejönni.
A Cetina nagyon változatos, sokszor egészen összeszűköl a meder és felgyorsul, majd megszelídül, hogy szinte álló víznek tűnik
Először hoztam a januárban beszerzett Gumotex K2 kajakomat abba a közegbe, ahová való, azaz vadvízre. Első tapasztalataim nagyon meggyőzőek. Stabil mint az atom, lehet vele büntetlenül hibázni, gyönyörűen kiürül belőle a befolyt víz.
A Safarit sokkal precízebben tudom kormányozni, mint ezt a nagy monstrumot, de ennél nem borulsz egy kis hibánál... A mai szakaszon a borulás legkisebb esélye sem merült fel.
Különleges sziklák alatt...
A túra vége előtt bő 2 kilométerrel elkapott egy kis égzengéssel kísért tavaszi zápor. Ilyenkor azért jócskán le tud hűlni a levegő, bizony jól jön az a vékony neoprén szörfös ruha, mert nagyon dideregne az ember egy pólóban.
A kiszállás előtti kilométer már nagyon nyugodt víz volt, madárcsicsergéses, igazi levezető szakasz.
Nagyon klassz élményekkel gazdagodva szálltam ki a Zlatna dolina nevű étteremnél, ahol mindenféle földi jósággal lehet töltekezni egy vízitúra után... Egy könnyen megközelíthető, kulturált, klassz kiszállási lehetőség.
Terül, terülj asztalkám a túra végén, csajkoszorúban...
Zrmanja: A Razovac-víztározótól Obrovacig - 2023.05.26
A mai kis rövid bevetés a Zrmanja folyóról szól, egy olyan szakaszról, ahol már jártam három éve, de akkor egyrészt nem volt itt még geoláda, másrészt nem ilyen vízállás mellett. Érdekesség ugyanis, hogy az elmúlt 10 napban egy árhullám vonult le a folyón, még mindig relatív magas vízállást hagyva maga mögött...
Készült anno a szakaszról videofelvétel, de most egy kicsit más szemszögből készített, rövid kis videoval mégiscsak jelentkezem.
Magas volt itt pár napja a vízállás, mert elárasztotta a folyó az árteret...
Ugyanúgy a gát alatt tettem vízre a hajót, ami ezúttal egy Gumotex K2-es kajak volt a Thaya helyett, de a réten látszott, hogy az egy hete bizony víz alatt állt. A folyó ettől függetlenül csodás volt, a színe ugyanolyan szép kékes-zöldes, mint akkor. Elindultam és hamarosan fel is bukkant a bal part felett egy várrom, ami nem más mint Óobrovac vára. A jobb oldalon egy elhagyatott, romos épület. Ezt remek helyszínnek találtam, hogy egyrészt kilátást nyújtson a folyóra, másrészt felküldtem a kis trónt picit körülnézni. A vár impozáns látványa némileg lenyűgözött, sajnáltam, hogy most sem lesz időm felsétálni oda, de kárpótolt, hogy fentről megleshettem.
Szép a dombtetőn a várrom (Stari Obrovac)
Kilátás a romos épületből...
Tovább lapátolva, egy kanyarral később máris megérkeztem a malom romokhoz, illetve a Jankovica buk nevű letöréshez. Itt félrehúzódtam, hogy meglessem, hajózható-e a vízesés, illetve közben megkerestem a helyi geo ládát.
Bőven volt most víz, így amellett döntöttem, hogy bizony itt ma lecsúszok.
Lilluval a malom romoknál, a Jankovica buk nevű letörésnél...
Itt találkoztam a lányokkal is, akik Obrovácból gyalogoltak fel ide a folyó bal partján.
Lillu velem tartott a maradék szakaszra a városig. Jól döntött, mert vízről mindig többet lehet látni és még gyalogolni sem kell :-)
Békésen folydogál a Zrmanja a völgyében...
Kikötés után elmentünk vacsorázni a csodálatos Berberov vízesésekhez, aminél kevés pazarabb hely van a környéken... Remélem nektek is legalább annyira tetszett ez a táj és folyó, mint nekünk!
A Berberov buk csodás, ezt látni kell!
Video: