©2020 by Mikulás. Proudly created with Wix.com

 
Search
  • Mikulás

"Vízen járás" 2018-ban

Updated: Feb 19

A 2018 sok szempontból fontos év volt az életemben, de vizitúrázás szempontból egyértelműen. Ebben az évben lettem boldog tulajdonosa egy SUP boardnak (amit az egyszerűség kedvéért SUP-nak vagy deszkának nevezek a továbbiakban).


Ugyanakkor nem a SUP-ozással kezdődött ez a naptári év vizitúra szempontból, hanem egy remek, lelcache barátom által szervezett, februári Hévíz-patak túrával. Már évek óta szerettem volna evezni ezen a csodás vizen, de a tettekig nem jutottam el, így kapva-kaptam az invitáláson és óriási várakozással voltam iránta. A túrát a vizitura.hu csapat szervezte, nemzeti parkos engedéllyel. Remek program volt, a társaságnak, a szervezésnek és a csodálatos környezetnek és időjárásnak köszönhetően.

Lilluékkal a meleg Hévíz-patakon


A második "vizes" bevetés a Socán volt, júliusban, Szlovénia talán legszebb folyócskáján. Ez egy teljesen rögtönzött program volt: miután egy alpesi körtúráról (Ausztria, Svájc, Liechtenstein, Olaszország, Szlovénia) hazafelé tartva délelőtt megmásztuk Zsuval a Mangart csúcsot, Bovecbe érkezve volt egy kellemes szabad délutánunk és elcsábultunk egy remek magyar csapathoz egy korrekt kis raftingozásra. Már voltam többször is a ezen a folyón, de ez a csapat volt eddig a legjobb! A Soca, mint folyó, csodálatos, a színe, a gyorsasága, az egész környezet, amiben folyik, szavakkal leírhatatlan, az élmény nem átadható. Aki nem volt, nem tudja, milyen ez...


Reggeli pára a Soca partján (a rafting túra másnapján)


Július utolsó napján történt a legfontosabb változás eddig vizitúrás életemben: megjött az első saját "hajóm", egy SUP deszka formájában. A nappaliban pumpáltam fel és néztem meg először, de pár órával később már a Szentendrei-Dunán próbálkoztam, a Lupa-szigetnél. Első látásra és próbára szerelem volt. Már akkor tudtam, hogy ez nekem való és abban is biztos voltam, hogy ez az eszköz teljesen új perspektívákat fog megnyitni előttem a kalandok és klassz helyek felkeresése kapcsán. Egy másik dimenzió a túrázás, kerékpározás mellett. Sejtésem beigazolódott... erről szólnak a 2019-es és 2020-as blogjaim is...


Augusztusban már volt elég lehetőségem próbálgatni a deszkát, de ekkor már beszereztem pár kiegészítőt is: úszást segítő mellényt, kajakevezőt és persze vízhatlan zsákokat. Tivatban és Sveti Stefan-nál (Montenegróban) voltak első tengeri próbálkozásaim. Majd ugyaneről a balkáni nyaralásból (Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Albánia, Horvátország) hazafelé tartva eltöltöttünk pár napot Neum környékén és a Korcula-szigetre is bekompoltunk. Itt élvezet volt a nyugalomban evezni. Csodálatos helyeket ismertünk meg és remek szórakozást nyújtott a vízen lét! :-)

Augusztusban volt még egy kis balatoni kaland is (Örvényes környékén, a Sajkodi-öbölben), de az újdonsült vizieszköz segítségével a Lupa-szigeti geoládám, a GCOMSZ karbantartása is sima ügy volt.


Sveti Stefan a vízről...


Korculán Lilluval...


Lupa-sziget, nyaralók sorakoznak


Balaton, Örvényesnél


Szeptemberben folytatódtak és fokozódtak a "vizes bevetések": Velencei-tó (GCANGA), munka utáni evezgetés a Soroksári-Dunán (RSD), a Szentendrei-Dunán (Kisfás-sziget láda) és végre lejártam adavid barátom GCUTUT (Úttalan utakon) multi geoládáját az RSD-n. Ezt anno jégen teljesítettem és hosszú évekig ígéret maradt csak a vizi bejárás. No, most ezt is bepótoltam. Ahogy mondani szoktuk: régi adósságot törlesztem.


A kis ágban (RSD) - GCUTUT 2. és 3. pontja között...


Kisfás-sziget alacsony vízállásnál


Októberben sem voltam "otthonülős": volt egy szép lecsorgásom a Garamon (Garamkövedről) és egy Helemba-sziget kerülésem. Ez volt első vizitúrám a Garamon. Nagyon tetszett a kis kóstoló. El is határoztam, hogy jövőre is jövök, de akkor hosszabb szakaszra. Egy Velencei-sziget kiruccanás zárta az októbert, ahol egy mozgó geoládát rejtettem el, kiváncsian várva, hogy ki(k) mozdul(nak) rá a szezon végével. Nos, volt érdeklődés, szerencsére! :-)


Vízreszállás a Garamon (Garamkövesdnél)


Helemba-sziget októberi szinekben...


Alacsony víznél a Dunán


Októberben már megvolt a 3mm-es neoprén ruhám, aminek óriási hasznát vettem novemberben, mert bizony ilyenkor már hűvösebb a víz és persze a levegő is. A vizitúrák folytatódtak: Tőserdő, Holt-Tisza, Szentendrei Duna: Leányfalutól Szentendréig valamint egy újabb, ezúttal felfedező kaland az RSD-n, amit magamban el is neveztem GCUTUT-2-nek, mert simán lehetnek az Úttalan utakon folytatása. Ezek rövid, néhány órás kis evezések voltak, de arra kiválóak, hogy különböző vizeken és körülmények között tapasztalatot gyűjtsek. A 2018 nem a kilométerekről szólt, hanem a szárnypróbálgatásról, tesztelésről és a "vizenlét" élvezetéről.


Tőserdei Holt-Tisza (végtelen nyugalom)


Naplemente az RSD-n



Idén elkezdődött valami, ami rá nyomja bélyegét a következő évekre, de ezt egy cseppet sem bánom!


Bp, 2020 január





14 views
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now