...de még mennyire! Fogalmam sincs honnan jön a késztetés, de már gyerekkoromban rádöbbentem, hogy mennyire fontos számomra a víz, a vízpart: tó, folyó, tenger, bármi...
Kecskeméten, ahol életem első 15 évét töltöttem, sajnos nemigen volt víz. Folyó nem folyik keresztül a városon, a tengerek és komoly tavak pedig messze voltak. Évente szerencsére eljutottam három hétre a Balatonra, ami mindig óriási élmény volt. Későbbi lakóhelyeim pedig mind folyóparti település volt: Kastl bei Amberg (Lauter-patak), Bayreuth (Vörös-Majna), Budapest (Duna).
Az elmúlt 15-16 évben sok helyen vízre szálltam, de évente legfeljebb 1-2 alkalommal, az igazi késztetés kb. 3-4 évvel ezelőtt jött el: venni kellene valami praktikus, a csomagtartóban is elférő vizi eszközt. Társasházban élek, teremgarázs beállóim vannak, meg egy néhány négyzetméteres tárolóm. Nem tudok elhelyezni egy 3-5 méteres merev testű kenut vagy kajakot. Valójában a szállítással is csak a gondom lenne. Ha fel is tudnám tenni egy tetőcsomagtartóra, azt magára hagyni nem lehet, mert ellopják. Buszon, vonaton nem szállítható. Nem ragozom tovább, szerintem mindenki érti, hogy mennyi macera van ezzel a történettel. Hamar eljutottam oda, hogy számomra csakis valamiféle felfújható eszköz jöhet szóba. Körülnéztem hát a piacon és néhány tapasztalt vizitúrázó írását is elolvasva egyértelművé vált, hogy a felfújható kajak vagy kenu témában olcsót nem szabad venni. Egy jó minőségű darab (nem PVC, tecsó áruházi sz.r) pedig 200 ezer forintnál kezdődik (Gumotex - cseh márka), de pl. egy Grabner (osztrák) inkább 5-600 ezer forintnál indul. Ennyi pénzt 3 éve nem szándékoztam erre szánni, ráadásul elriasztott ezen gumikajakok előkészületének látszólagos bonyolultsága, időtartama, ezért valami egyszerűbbet kerestem. Így akadtam rá a SUP deszkára (stand-up-paddle board). No, azt láttam, hogy ennél primitívebb eszközt elképzelni sem lehet: egyszerű, mint a faék, gyorsan hadra fogható és kis helyen is elfér, cipelni, szállítani nem okozna gondot, egy nagyobb hátizsák az egész. Ez kell nekem! Neki is álltam túrni az internetet és megfelelő eszközt keresni, de azt tapasztaltam, hogy 3-400 ezer forint lenne egy minőségibb darab. Mivel nem volt tapasztalatom és drágállottam az egészet, nem vágtam bele. Határozatlan időre elhalasztottam a vizi eszköz beszerzést... :-)
Lehet, hogy "smucig" vagyok, de az is igaz, hogy bizonytalan kimenetelű dologba nehezen invesztálok. Így voltam anno a Rohloff kerékpár agyváltóval is. Végül használtan vettem, féláron, de ma már - miután 8 év tapasztalatom van vele - bármikor és szemrebbenés nélkül venném meg az újat 300 ezer forintért. Mert tudom: megér minden fillért. A SUP-ról három éve viszont (még) nem tudtam ezt, így óvatos duhaj voltam...
Telt-múlt az idő és 2018 augusztusában a feleségem átküldött egy nagyon akciós SUP deszka ajánlatot, ami kiszállítással együtt 84 ezer forintba került (benne volt a csomagban a hatalmas hátizsák, a pumpa és egy evező is). Belevágtam, megrendeltem. 3 nap múlva meg is jött a pakk és azonnal felpumpáltam a nappaliban a 320 cm hosszú "deszkát". Egy óra múlva már a Szentendrei-Dunán szálltam vízre, hogy kipróbáljam az új szerzeményt. A Lupa-sziget környékén ismerkedtem vele és az első perctől éreztem, hogy ez jó lesz. Azóta (2019 decemberig) 51 alkalommal használtam a legkülönbözőbb vizeken és országokban. Hamar kiegészítettem a felszerelést a következőkkel: kajak evező, úszást segítő mellény, vízhatlan zsákok, neoprén félcipő és csizmák, 3 mm-es neoprén, hosszú újjú ruha, 2 mm-es neoprén rövid újjú ruha. Korán rájöttem, hogy bár tetszik és szeretek is állva evezni, a "deszkát" hagyományos SUP-ként használni, de praktikusabb, stabilabb és gyorsabb ülve (mint egy sit-on-top kajakon), így áttértem a SUP ezen egyedinek mondható használatára. Nagyon élvezem és mivel folyamatosan változtatom az üléspozíciót, nem tartom kényelmetlennek. 6-7 órát simán "kibírok" egy nap a deszkán.
2018 augusztusa óta 68 alkalommal vizitúráztam hosszabb-rövidebb távokat kajakkal, kenuval és SUP-pal. Jártam az Adrián, a Tiszatavon, a Dunán (Szentendrein, Soroksárin, a Nagy-Dunán), a Szigetközben, a Velencei-tavon, a Balatonon, a Garamon, az Ipolyon, a Holt-Tiszán Tőserdőn, a Garda-tavon, a Mreznica-folyón, a franciaországi Verdon-szorosban, a francia riviérán, a Liptói-tengeren, a Dunajecen, a Hévíz-patakon, Bodrogzugban, a Moldván és biztos vagyok benne, hogy ez nem teljes a felsorolás...)
Megváltozott valami. A vizitúrázás szerves része lett az életemnek és rendszeressé vált. Az igényem egyre nagyobb, ahogy mondani szokták: evés közben jön meg az étvágy.
2019 nyarán, hogy ne magányos sport legyen a "vizenjárás", vettem egy kétszemélyes Gumotex kajakot (Thaya) a csajoknak. Így már mindhárman együtt tudunk vizitúrázni. A Szigetközben avattuk fel. Csodálatos volt:
Azóta beigazolódott, hogy a vizitúrázás igenis tud családi program lenni mindenki megelégedésére. A Gumotex kajak még sok-sok SUP-os bevetés mellett is tíz alkalommal került vízre, amivel fél év időtartam alatt elégedett vagyok :-) Remélem, hogy a 2020-as év is lesz ilyen kalandos. Tenni fogok róla.
Ahogy egyre jobban belebonyolódtam a vizitúrázásba és egyre csak gyarapodik a felkeresendő helyek, folyószakaszok száma a bakancslistán, abban is egyre biztosabb vagyok, hogy WW1 és WW2-es szintű vadvizek simán abszolválhatók a jelenlegi felszerelésünkkel. Ebben megrősített a Dunajec evezés májusban, de a Mreznica szurdokos kaland is. Mind a SUP, mind pedig a Thaya alkalmas WW2-es fokozatig. Vannak azonban olyan tervek is, mint a Salza és Soca bizonyos szakaszai, melyek közül egy-egy a WW3-as kategóriába esik. Ezekre már kevésbé alkalmasak az eszközeink: a SUP itt már egyérelműen borulás veszélyes, a Thaya pedig túl hosszú. Emiatt egy olcsóbb, de vadvizekre kiválóan megfelelő hajóval bővül 2020-tól a "flotta": egy Gumotex Safari 330-as modellel. Ez egy egyszemélyes, önmagát ürítő, kicsi, fordulékony és könnyű (12 kg) kajak. Ezekre a szakaszokra úgyis egyedül megyek, tehát a csajoknak nincs szükségük rá.
A másik terület, ahová beruháztam, az a téli felszerelés. Az eddig eszköztárral márciustól/áprilistól novemberig vígan tudtam vizitúrázni, de a keményebb téli hónapok (december, január, február) bizony kimaradtak. Idén először megpróbálkozom (nyugodtabb vizeken: holtágak, Duna) a téli bevetésekkel is. Célom az lenne, hogy a vizitúrázás ne legyen évszak függő, hanem mint a túrázást, futást, ezt is egész évben lehessen művelni. Nyilván az adott körülmények adta keretek között.
2020-ban beszámolok majd, hogy ez mennyiben sikerült.
Addig is felteszem ide azt a pár (elég kezdetleges és amatőr) videot, amit idén készítettem. Nézzétel el nekem, hogy ezek minőségileg nem ütik meg a profi "youtuberek" szintjét).
És persze megosztok egy-egy általam szépnek talált képet, ami valamiért fontos számomra, illetve melyek klassz élményekhez, hangulatokhoz kapcsolódnak...
(Kelt, Bp. 2019 december)
Álljon itt egy kis visszatekintés a 2019-es évre vizitúra szempontból:
Az idei első bevetés némileg rendhagyó volt, amolyan katasztrófaturizmus jellegű :-) Február másodikán meglátogattam a Dunán pórul járt román uszályt, mely egy navigációs hiba miatt fennakadt egy dunai sóderpadon Esztergom alatt... Ez volt az első téli akcióm a SUP-on.
A február azonban tartogatott még mást is. A tavalyi sikeren felbuzdulva idén is elmentünk egy jó kis baráti társasággal a meleg Hévíz-patakra kenutúrázni. Felejthetetlen élmény!
A fennakadt Jess nevű uszály... nem mindennapi látvány a Dunán!
Bandázás a Hévíz-patakon (remek téli móka a meleg vizen kenuzni)
Márciusban már a Szentendrei-Dunán, az Ipolyon (Letkéstől Szobig) és a Garamon (Bénytől Esztergomig) eveztem. Óriási élmény volt, mert az utóbbi két folyón ez volt az első bevetésem.
Egy csodás tavaszi naplemente az Ipoly torkolatánál
Hangulat a Garamon (hid Garamkövesdnél)
Áprilisban egy remekbe szabott (lelcache barátom által szervezett) Bodrog ártéri kenutúra következett. Régi vágyam teljesült!
Szintén a bolondok hónapjában kirándulgattam a Hárosi-Dunán és a Dunán.
A Húsvétot pedig a Cres szigetén töltöttük a családdal. Itt is bevetésre került a SUP deszka: a csodálatos természeti jelenséget, amit itt meglátogattunk, Kék-barlangnak hívják. Emlékezetes kis kiruccanás volt a szomszédos strand meglátogatásával egyetemben!
A Kék-barlang különös hangulata nem mindennapi élmény
Idill a Bodrogközben...
Májusban a Táti-szigetektől csorogtam le Esztergomig. Itt készült az a különleges fénykép a Dunai szörnyről is... A május azoban még több kis túrát tartogatott számomra: volt egy szép Tisza-tó evezés, egy Szentendre-Duna és a Dunajec, amiről video is készült...
A dunai szörny... egy emlékezetes túra a Táti-szigetektől Esztergomig... Volt itt minden: meleg, napsütés, elázás, ámélkodás
Dunajec - 2019 május 25:
Tavaszi evezés és tutajozás (Zsuzsi és Lillu számára) a megduzzadt Dunajecen a lengyel határon. Azt hiszem ide vissza kell jönnünk! Óriási élmény, csodálatos környezet, szuper folyó!
Júniusban volt egy idilli, munka előtti evezésem a Ráckevei-Dunán (RSD), ahol kapitális pontyok ívását sikerült megfigyelnem, ami mardandó élmény marad. Emellett egy Visegrád-Leányfalu dunai kaland is júniushoz fűzödik.
Nem kis halak okoztak itt meglepetést
Szentendrei-sziget csúcsa (jelenleg (2019.06.15.) víz alatt)
Júliusban volt egy újabb RSD bevetés, majd egy Dunabodány-Leányfalu élményevezés Franky barátommal. Szintén vele evezgettünk a Balatonon is (Balatonakarattyán).
A július 14 fontos dátum lett nálunk: ekkor avattuk fel az új Gumotex Thaya hajónkat a Szigetközben egy szuper és kalandos túrán Zsuzsival és Lilluval! A hónap végén volt még egy jó kis megázós, vonatozós Szob - Nagymaros túrám, illetve egy Szentendre - Újpest menet is.
Hamar megszerettük ezt a stabil kajakot
Gyönyörű a Duna Bogdány alatt is...
A Balaton is régi szerelem
Az augusztus igazán különleges és mozgalmas volt vizitúra szempontból (is): Két velence-tavi bevetés (szigetkerülések Zsuzsi kollégáival) mellett a szigetközi nagykört is teljesítettük Zsuzsival (megspékelve a Jegenyési-bukóval), de egy régi vágyam teljesült akkor, amikor egy Liptói-Tátra kirándulás másnapján kipróbáltuk a Gumotex Swing 1 és 2 modelleket a Liptói-tengeren. Augusztusban 2 hetet töltöttünk az olaszországi Garda-tónál valamint a francia riviérán (Frejus bázissal). Itt több szép túrát tettünk a Garda-tón, a csodás színű Cote d'Azur-on, mely közben bevésődött, hogy miért is nevezi így a francia ezt a tengerpartot. A színe fantasztikus!
Maradandó élményt nyújtott a festői Verdon-kanyon is.
Naplemente a Velencei-tónál
Zsu a Liptói tengeren egy Swing 1-ben
Insola del Garda
A meseszép Verdon-kanyonban
Ez az igazi azúrkék (Cote d' Azur)
Malcesine vára a Garda-tó partján
Szeptemberben volt egy újabb remek RSD kaland két kollégával: egy munkanapot tettünk emlékezetessé, egy munka utáni bevetéssel a GCUTUT geoláda útvonalán. Ezt követően az év egyik fénypontja következett: a régóta óhajott Mreznica, ahol mind a szurdokot, mind pedig a folyó azt követő szakaszának látványos részét is leeveztük. Én ennél csodálatosabb folyót még életemben nem láttam. Beszéljenek a képek és a video! Az ősz első hónapját végül egy Esztergom - Dömös evezéssel zártam. Igazi, hamisítatlan kis megázós túra volt ez! Emlékezetes.
Az M0-s híd alatt...
Borongósan is szép!
A Mreznica szurdok:
Egy nagyon kalados, de csodálatos vizitúra a Mreznica folyó kanyonjában
Élményevezés a Mreznica folyón:
Egy feledhetetlen szeptember végi kajaktúra a csajokkal. Álomszép folyó, csodálatos időjárás, hihetetlen helyek és kaland :-)
Az október a kedvenc hónapom, de nem azért mert ekkor születtem, hanem mert ilyenkor a természet a legszebb ruháját veszi fel. Ez mindenen túltesz. Bűn minden szobában töltött nap! Kötelező kimenni a természetbe.
Egy csehországi üzleti utat toldottam meg egy bónusz vasárnappal és csodás, őszi evezéssel a Moldván. Cesky Krumlovtól csorogtam le a SUP deszkán Zlatá Korunáig végig élvezve a városkát és a tájat. Itt született meg bennem az elhatározás, hogy ide Zsuzsiékkal visszatérek!
Október második felében még sikerült elcsalnom Bal3 barátomat egy Esztergom - Visegrád evezésre, mintegy bepótolandó a múltkori Dömösön megszakított túrát. Remekül szórakoztunk!
Október Cesky Krumlovban...
Bal3 barátom a szépséges Dunakanyar egyik sóderzátonyán...
Októberben volt még egy klassz kirándulásunk: Orsovára, ahol az Al-Dunán is hajózhattunk. Először a román, majd a szerb oldal látnivalóit kerestük fel. A felújított Galambóc vára már messziről impozáns látványt nyújt. Igaz itt nem kajak vagy kenutúrán voltunk, de tematikusan messzemenőkig ide illik!
A Kazán-szoros októberben
A novemberem nyugodtan telt vizitúra szempontból, bár volt két élmények szempontjából “ütős” bevetés: az egyik egy Letkés - Szob ipolytúra, mely egyfajta megismétlése volt a tavaszinak. Ez is csodás naplementében zárult az Ipoly torkolatánál. A másik pedig egy budapesti kajakozás a Thayával: az újpesti vasúti hídtól a Kopaszi-gát viziszínpadáig. Óriási élmény volt, különleges látnivalók. Csodás városban élünk! El is döntöttem, hogy 2020-ban többször is leevezem a fővárosi szakaszt.
Ezért a naplementéért megérte idejönni
A Lánchíd egy másik szögből...
Decemberben végül nem jött össze egyetlen vizitúra sem. A csillagok szerencsétlen állása megakadályozta, a hónap második felében pedig a Kanári-szigeteken voltunk. Ha vízre nem is szálltam, de rengeteg tervet szőttem a következő idényre. Nem fogunk unatkozni! :-)
2019-es mérleg: leeveztem több mint 400 kilométert Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, Olaszországban, Horvátországban, Franciországban. Ezek persze csak számok, a lényeg nem ez, hanem az a sok-sok élmény és közös kaland, amiben részünk volt!
BP. 2020 Január 2